Színek

RGB

Az RGB színtér (Red, Green, Blue) egy additív színmodell, amely elsősorban digitális kijelzőkön használatos, ahol a vörös, zöld és kék fény kombinációjával hozzák létre a különböző színeket. Bár a hagyományos nyomtatás inkább a CMYK színmodellt alkalmazza, mi képesek vagyunk RGB formátumban érkező anyagokat is kezelni, és azok megfelelő átalakításával garantálni a nyomtatási minőséget.

CMYK

A nyomdai anyagok alapvetően négy alapszín – a CMYK – nyomásából állnak össze: cyan (cián), magenta (bíbor), yellow (sárga) és black (fekete). A CMY színek adják a színes megjelenést, míg a K (fekete) a kontrasztért felelős. A CMYK színtér színskálája kisebb, mint az RGB, ezért fontos, hogy a nyomdai előkészítés során mindig CMYK színekkel dolgozzunk, így elkerülhetők a nem várt színeltérések a nyomtatás során.

RGB vagy CMYK?

CMYK és RGB színprofilt elfogadunk, színhelyességet azonban csak CMYK színtérben, megfelelő színprofillal együtt tudunk garantálni.

Direkt szín (spot color)

Olyan szín, amit nem a négy alap CMYK szín keverésével állítanak elő, hanem előre gyártott, kész színként (festékként) használják. Ezek pontos, állandó színek, amiket például logóknál vagy márkaarculatnál alkalmaznak, hogy mindig ugyanaz legyen a szín.

Pantone színek

A legismertebb direkt színrendszer. A Pantone egy színskála, amely számozással és elnevezéssel az egyedi, szabványosított színeket definiálja. Nyomdák világszerte ezt használják, hogy biztosítsák a színek pontos egyezőségét, függetlenül attól, hol nyomtatják a munkát.

Előkészítés, nyomtatás

Hordozó

A hordozó az a fizikai anyag vagy felület, amelyre a nyomtatott kép vagy szöveg kerül. Ez lehet például papír, karton, fólia, műanyag vagy textil. A hordozó feladata, hogy megtartsa a nyomtatott információt, miközben biztosítja a megfelelő tartósságot, megjelenést és felhasználhatóságot a kész termék számára.

Beágyazás

A beágyazás azt jelenti, hogy a dokumentumba (például PDF-be) belefoglalt betűtípusok vagy más elemek (például képek) teljes egészében be vannak helyezve, így a fájl tartalma független lesz attól, hogy a megnyitó eszközön vagy nyomdai gépen rendelkezésre állnak-e ezek az elemek külön-külön.

Ha a betűkészletek nincsenek beágyazva, a nyomtató vagy nyomdai rendszer helyettesítheti azokat más, hasonló betűtípusokkal, ami torzíthatja a szöveg megjelenését, rosszabb esztétikai vagy akár olvashatósági eredményt okozva. Beágyazott betűkkel biztosítható, hogy a végleges nyomtatott anyag pontosan úgy nézzen ki, ahogy azt a tervező megálmodta. Ez elengedhetetlen a professzionális és megbízható nyomdai előkészítéshez.

Kifutó

Az a plusz terület a nyomdai anyag szélén, amit a vágás után is meghagyunk, általában 3-5 mm. Ez azért kell, hogy ha a vágás kicsit pontatlan, akkor se maradjon fehér csík a nyomat szélén, hanem a kép vagy háttér színe kifusson a lap széléig.

Margó

Az a biztonsági távolság a nyomtatott tartalom és a papír szélé között, ahova nem helyezünk fontos elemeket (szöveg, logó), hogy biztosan ne vágják le őket a vágás vagy hajtás során.

Vágójel

Apró vonalak vagy jelek a nyomtatott anyag sarkain kívül, amelyek megmutatják a nyomdának, hol kell pontosan vágni a kész terméket. Ezek segítik a precíz vágást.

Denzitás

A nyomdában a denzitás a festék vagy tónus sűrűségét (fedettség) jelenti a papíron. Minél magasabb a denzitás, annál sötétebb vagy telítettebb a szín. Egyfajta mérőszám arra, mennyi festék van az adott területen.

Opacitás

Az opacitás az anyag vagy réteg átlátszatlanságát jelenti, vagyis azt, hogy mennyire engedi át a fényt vagy az alatta lévő képet. Amikor az opacitás 100 százalékos, az adott rész teljesen átlátszatlan, semmi sem látszik át rajta. Ha viszont alacsonyabb az opacitás, például 50 százalékos, akkor félig átlátszó lesz, így az alatta lévő tartalom részben láthatóvá válik. Nyomtatásban és grafikai tervezésben az opacitás lehetővé teszi, hogy különböző rétegeket egymásra helyezve finom áttetszőségeket és árnyalatokat hozzunk létre. Ez a tulajdonság például a PDF/X-4 formátumban megőrizhető, míg a hagyományosabb PDF/X-1a formátum esetén az áttetszőségeket „lapítják”, vagyis eltüntetik.

PDF szabványok

A PDF/X-1a egy zárt formátum, amelyben minden betűtípus be van ágyazva, és csak CMYK vagy direkt (Pantone) színek használhatók. Nem támogat áttetszőségeket vagy rétegeket, ezért az ilyen elemeket előre egyesítik (flatten). Ez a formátum stabil és hagyományos nyomdai munkákhoz ideális. Használatát különösen olyan esetekben javasoljuk, amikor már meglévő vagy más helyen is gyártott munkákhoz készítjük az anyagot.

A PDF/X-4 formátum viszont támogatja az áttetszőségeket és rétegeket, valamint kezeli a beágyazott betűtípusokat és az ICC színprofilokat, ami pontosabb színkezelést tesz lehetővé. Ebben a formátumban CMYK, RGB és direkt színek egyaránt használhatók. Az új nyomdai gyártás esetén ezt a formátumot ajánljuk az X-1a helyett.

CutContour

A CutContour egy digitális vágási útvonal, amely egy grafikai elem köré van rajzolva, és amelyet a Kongsberg gép követ a kontúrvágás vagy kiss-cut során. Ez a vágási kontúr lehetővé teszi a precíz, testreszabott formák kialakítását.

4+0 és 4+4 szín

A nyomdai jelölések, mint például a 4+0 vagy 4+4, azt mutatják meg, hogy hány színt használnak az adott nyomtatási munkán az elő- és a hátoldalon. Az első szám az első (elülső) oldalon alkalmazott színek számát jelöli, a második pedig a hátsó oldalon nyomtatott színek számát.

Pl. a 4+0 azt jelenti, hogy a nyomat mindkét oldala 4 színnel (CMYK - cián, magenta, sárga, fekete) készül, de csak az egyik oldalon van színes nyomás, a másik oldalon nincs (fehér vagy natúr papír).

A 4+4 azt jelenti, hogy mindkét oldalon 4 színnel (CMYK) nyomtatnak, tehát mindkét oldal színes, teljes értékű nyomat.

Formalakk

A formalakk egy speciális felületkezelés, amelykel egy adott formát vagy mintát emelnek ki a nyomdai anyagon. Ez a lakk a felület egy részére kerül felvitelre, így kiemeli, fényesíti vagy strukturáltabbá teszi azt, miközben a lakk nélküli részek mattak vagy kevésbé fényesek maradnak. Ezzel látványos, kontrasztos hatás érhető el.

Effektlakk

Az effektlakk (más néven díszlakk) szintén a nyomtatott anyag felületén alkalmazott különleges lakk, amely fényes, matt, vagy akár texturált hatást képes adni. Célja, hogy vizuálisan és tapintásra is különlegessé tegye a nyomatot, például csillogást, fénytörést vagy enyhe domborúságot létrehozva. Az effektlakkokkal a termék egyedi és magas minőségű megjelenést kap.

Digitális képalkotás

DPI

A DPI (Dots Per Inch) a felbontás mérőszáma, amely megmutatja, hogy hány képpont található egy hüvelyknyi területen. Minél magasabb ez a szám, annál részletesebb és élesebb lesz a nyomtatott kép minősége. Minden nyomtatási technológiának azonban van egy maximális felbontási korlátja. Általában a képeket 1:1 méretben, 300 dpi felbontással kérjük leadni a legjobb minőség érdekében. Kivételt képeznek az óriásméretű nyomatok, ahol elegendő lehet 1:1 méretben 150 dpi vagy akár 72 dpi felbontás is.

Képfelbontás

A képek felbontását DPI-ben (Dots Per Inch) mérjük, ami azt mutatja meg, hány képpont esik egy hüvelyknyi területre. Nyomdai munkákhoz általában 1:1-es méretben, 300 DPI felbontású képek használata ajánlott. Ennél magasabb felbontás inkább művészeti alkotások vagy fotóalbumok esetén indokolt.

Pixel

A pixel a kép legkisebb képi eleme. A bittérképes (raster) képek ilyen pixelekből állnak, amelyek szabályos rácsba rendeződve alkotják a teljes képet. A raszteres megjelenítő eszközök is ezeket az egységeket használják a kép megjelenítéséhez.

Vektoros grafika

A vektoros grafika egyik legnagyobb előnye, hogy méretétől függetlenül – legyen az nagyítás vagy kicsinyítés – nem veszít a minőségéből. Elsősorban logók, illusztrációk és kisebb, fotót nem tartalmazó anyagok, például névjegykártyák készítésére használják. Emellett a vektoros fájlok általában jóval kisebb méretűek, és gyorsabban feldolgozhatók, mint a raszteres képek.

Tipográfia

Betűkészlet (font)

Manapság számos lehetőségünk van arra, hogy egyedi betűkészletekkel tegyük különlegessé anyagainkat. Ugyanakkor fontos, hogy ne használjunk túl sokféle fontot, és mindig válasszunk az adott tartalomhoz és üzenethez illő, igényes betűtípusokat. Ajánlott egy anyagon belül legfeljebb két különböző fontot alkalmazni – például egyet a címekhez, egyet a törzsszöveghez.

Szintén lényeges, hogy a betűkészleteket legális forrásból szerezzük be. Ebben nagy segítséget nyújt a Google, amely ingyenes, széles választékot kínáló betűkészleteket biztosít, amiket nemcsak nyomtatásban, hanem weboldalunkon is használhatunk, így egységes megjelenést érhetünk el minden platformon. Emellett kedvező áron hozzáférhetünk az Adobe csomagjaihoz, amelyek részeként az Adobe Fonts teljes kínálata is elérhető. Ha valaki különlegesebb, egyedibb betűkészletet keres, ajánlott a Dafont weboldalát is megnézni.

Anyagleadáskor fontos, hogy a betűkészletek vagy be legyenek ágyazva a PDF fájlba, vagy külön mellékeljük őket a nyomtatáshoz.

Betűtípus

A betűtípus egy adott stílusú és formájú karakterek (betűk, számok, írásjelek) halmaza, amely egységes megjelenést biztosít a szöveg számára. Egy betűtípus meghatározza, hogy a karakterek hogyan néznek ki, például milyen a vastagságuk, dőlésük vagy formájuk.

Betűfokozat

A betűfokozat a betű vastagságának mértékét jelöli egy adott betűtípuson belül. Általában skálán mérjük, ahol a kisebb értékek vékonyabb, a nagyobb értékek vastagabb (például félkövér) betűket jelentenek. Ez a tulajdonság segít a hangsúlyozásban és a vizuális hierarchia kialakításában.

Betűméret

A betűméret azt határozza meg, hogy a szöveg karakterei milyen nagyok a megjelenítés során. Általában pontban (pt) mérik, ahol 1 pont körülbelül 0,35 milliméternek felel meg. A betűméret befolyásolja a szöveg olvashatóságát és vizuális hangsúlyát, így fontos szerepet játszik a dizájnban és a tipográfiában.

Karakter

A karakter a szöveg legkisebb egysége, amely lehet betű, szám, írásjel, szóköz vagy bármilyen szimbólum. Egyszerűbben: egyetlen írott jel, amelyből a szöveg felépül.

Tipográfia

A tipográfia a betűk, szövegek elrendezésének és megjelenítésének művészete és tudománya. Ide tartozik a betűtípusok kiválasztása, a betűméret, sortávolság, sorköz, szövegtördelés és a vizuális hierarchia kialakítása, hogy az írott tartalom esztétikus, könnyen olvasható és hatékony legyen.

Megmunkálás

Biegelés

A biegelés a hajtás előkészítését jelenti egy bemetszéssel vagy gyengített vonallal, amely megkönnyíti a papír vagy karton pontos és tiszta hajtását anélkül, hogy az anyag megrepedne vagy sérülne.

Vágás

A vágás olyan művelet, amely során az anyagot teljesen átvágják a kívánt formára vagy méretre, lehetővé téve például névjegykártyák, dobozok vagy címkék elkészítését.

Marás

A marás során egy forgó, precíziós szerszám segítségével mélyebb vagy formára illeszkedő kivágásokat, bevágásokat készítenek az anyagban. Gyakran használják vastagabb anyagok, például habkarton vagy fa megmunkálásához.

Perforálás

A perforálás során az anyagba apró, szabályos lyukakat vagy megszakított vonalakat ejtenek, amelyek megkönnyítik a hajtást vagy könnyen letéphető részek kialakítását (például szelvényeknél).

Kasírozás

Ez a papír vagy más anyagok több rétegének összeragasztását jelenti, hogy egy vastagabb, stabilabb vagy speciális felületű anyagot kapjunk. Például plakátok, dobozok készítésénél gyakori eljárás, amikor egy vékony papírréteget egy merevebb hordozóhoz ragasztanak.

Stancolás

A stancolás a papír, karton vagy más anyag formára vágását, lyukasztását jelenti egy speciális stancszerszám segítségével. Ezzel készülnek például egyedi formájú dobozok, címkék vagy névjegykártyák. A stancolt formák segítik a precíz vágást és hajtogatást.

Kontúrvágás

Ez egy olyan vágási technika, ahol a gép egy előre megadott forma körvonalát követi pontosan, így alakítva ki bonyolult vagy egyedi formákat, például matricákat, címkéket vagy dekorációkat.

KissCut

A KissCut vágás egy enyhébb vágás, amely csak a felső réteget vágja át (például fóliát vagy matricát), miközben az alatta lévő hordozóanyag (pl. papír) érintetlen marad, így az anyag könnyen eltávolítható marad a hordozóról.

Anyagok

Felhasználási terület

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a késztermék hol és milyen körülmények között kerül majd felhasználásra, illetve mennyire számít a tartósság, például irodai dekoráció vagy kirakatdíszítés esetén. Az is lényeges, hogy mennyire lesz kitéve az időjárásnak vagy közvetlen napsütésnek. Ezek alapján választhatjuk ki a megfelelő alapanyagokat és a végső felületkezelési eljárásokat, mint például a lakkozást vagy fóliázást.

Grammsúly

A grammsúly a papír vastagságának és tömegének egyik mérőszáma, amely megmutatja, hogy egy négyzetméternyi papír mekkora tömegű grammban kifejezve. Egyszerűen fogalmazva: megmutatja, mennyire "nehéz" vagy "vastag" egy adott papír, ha egy négyzetmétert mérünk belőle. Általában minél nagyobb a grammsúly, annál vastagabb és tartósabb a papír, de az anyag típusától is függhet a tényleges vastagság és érzés.

Szálirány

Ez a papír rostjainak, szálainak irányát jelenti. A szálirány fontos a papír hajlékonysága és nyújthatósága szempontjából, valamint befolyásolja a hajtogatást és a vágást is. Általában a papír száliránya párhuzamos a hosszabb oldallal.